SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2025. szeptember 11.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Az infláció jelenleg a 2%-os középtávú célunk körül tartózkodik, az inflációs kilátásokról való értékelésünk pedig összességében változatlan.

Az EKB új szakértői prognózisa a júniusban jelzetthez hasonló képet mutat az inflációról. Úgy látják, hogy a teljes HICP-infláció átlagosan 2025-ben 2,1%, 2026-ban 1,7%, 2027-ben pedig 1,9% lesz. Az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs rátánál 2025-ben átlagosan 2,4%-ra, 2026-ban 1,9%-ra, 2027-ben pedig 1,8%-ra számítanak. A gazdaságban 2025-ben 1,2%-os növekedést prognosztizálnak, felfelé módosítva a júniusban várt 0,9%-ot. A 2026-os növekedési prognózis 1,0%-kal kissé alacsonyabb, a 2027-es pedig 1,3% maradt.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy miként értékeljük az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat, tekintettel a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségére. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

A gazdaság az év első felében halmozottan 0,7%-kal növekedett, a belföldi kereslet rezilienciájának köszönhetően. A negyedéves alakulás az első negyedévben erőteljesebb, a másodikban pedig gyengébb növekedést mutatott, ami magyarázható a nemzetközi kereskedelemben a várható vámemeléseket megelőző kezdeti előszállításokkal, majd a hatás megfordulásával.

A felmérési mutatók azt sugallják, hogy mind a feldolgozóipar, mind a szolgáltatások terén folytatódik a növekedés, ami a gazdaság pozitív alaptendenciájára utal. Még ha a munkaerő iránti kereslet csökken is, a munkaerőpiac továbbra is erőforrásként szolgál, mivel a munkanélküliségi ráta júliusban 6,2%-os volt. Idővel ez várhatóan élénkíti a fogyasztási kiadásokat, különösen ha – mint ahogy a szakértői prognózisban jelzik – az emberek kevesebbet takarítanak meg jövedelmükből. A fogyasztási kiadások és a beruházások profitálnak abból, hogy a múltbéli kamatcsökkentéseink átgyűrűznek a finanszírozási feltételekbe. A beruházásokat az infrastruktúra és a védelem fejlesztésére irányuló jelentős kormányzati kiadások is alátámasztják majd.

Várhatóan a magasabb vámok, az erősebb euro és a fokozódó globális verseny az év hátralévő részében visszafogja a növekedést. Azonban ezeknek a hátráltató tényezőknek a növekedésre gyakorolt hatása a jövő évben enyhülni fog. Noha a közelmúltbeli kereskedelmi megállapodások némileg enyhítették a bizonytalanságot, a globális szabályozási környezet változásának összesített hatása csak idővel fog világossá válni.

A Kormányzótanács elengedhetetlennek tekinti, hogy a jelenlegi geopolitikai környezetben sürgősen megerősítsék az euroövezetet és annak gazdaságát. A fiskális és strukturális politikai intézkedésekkel növelni kell a gazdaság termelékenységét, versenyképességét és rezilienciáját. Egy évvel Mario Draghi európai versenyképességről szóló jelentésének közzététele után továbbra is alapvető fontosságú, hogy az ajánlásokra további konkrét intézkedésekkel reagáljunk, és felgyorsítsuk a megvalósításukat, összhangban az Európai Bizottság ütemtervével. A kormányzatoknak prioritásként kell kezelniük a növekedést elősegítő strukturális reformokat és stratégiai beruházásokat, miközben biztosítják a fenntartható államháztartást. Kritikus fontosságú, hogy ambiciózus ütemtervet követve tökéletesítsük a megtakarítási és befektetési uniót, valamint a bankuniót, és gyorsan létrehozzuk a digitális euro esetleges bevezetésének jogi kereteit.

Az infláció

Az éves infláció továbbra is közel marad célunkhoz, augusztusban 2,1%-ra emelkedett a júliusi 2,0%-ról. Az energiainfláció −1,9% volt a júliusi −2,4% után, míg az élelmiszerárak inflációja 3,2%-ra csökkent 3,3%-ról. Az energiát és élelmiszert nem tartalmazó infláció változatlan maradt 2,3%-on. A szolgáltatások inflációja 3,1%-ra csökkent a júliusi 3,2%-ról, míg az iparcikkinfláció változatlan maradt 0,8%-on.

Az inflációs alapfolyamat mutatói továbbra is összhangban maradnak a középtávú 2%-os célunkkal. Az egy munkavállalóra jutó jövedelem éves szintű növekedése 3,9% volt a második negyedévben, alacsonyabb az előző negyedévi 4,0%-nál és a tavalyi év második negyedévének 4,8%-ánál. Az olyan előretekintő mutatók, mint például az EKB bérkövetője és a bérvárakozásokkal kapcsolatos felmérések azt sugallják, hogy a bérnövekedés tovább fog mérséklődni. A termelékenységnövekedéssel együtt ez segít kordában tartani a belföldi inflációs nyomást, még akkor is, ha a nyereségek alacsony szintről kezdenek helyreállni.

Előre tekintve, a szakértői prognózisok szerint az élelmiszer-infláció 2025-ben 2,9%-ról 2026-ban és 2027-ben 2,3%-ra csökken. Az energiainfláció várhatóan továbbra is ingadozó marad, de az előrejelzési időszakban emelkedni fog, részben az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere második verziójának 2027-es bevezetése nyomán. Az energiát és élelmiszert nem tartalmazó infláció várhatóan csökkenni fog a 2025-ös 2,4%-ról 2026-ra 1,9%-ra, majd 2027-ben 1,8%-ra, köszönhetően az erősebb eurónak és a kisebb munkaerőköltség-oldali nyomásnak.

A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója továbbra is 2% körül tartózkodik, ami elősegíti, hogy az infláció a célunk körül stabilizálódjék.

A kockázatértékelés

A gazdasági növekedést övező kockázatok kiegyensúlyozottabbá váltak. Noha a közelmúltban kötött kereskedelmi megállapodások enyhítették a bizonytalanságot, a kereskedelmi kapcsolatok újbóli romlása tovább csökkentheti az exportot, valamint visszafoghatja a beruházásokat és a fogyasztást. A pénzügyi piaci hangulat romlása szigorúbb finanszírozási feltételekhez, fokozott kockázatkerüléshez és gyengébb növekedéshez vezethet. Továbbra is fokozott bizonytalanság forrásai az olyan geopolitikai feszültségek, mint Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet. Ezzel szemben a vártnál nagyobb védelmi és infrastrukturális kiadások, valamint a termelékenység növelését célzó reformok szintén hozzájárulnának a növekedéshez. Az üzleti bizalom növekedése ösztönözheti a magánszektorbeli beruházásokat. Hangulatjavító és gazdaságélénkítő lehetne az is, ha enyhülnének a geopolitikai feszültségek, vagy ha a fennmaradó kereskedelmi viták a vártnál gyorsabban megoldódnának.

A még mindig változékony globális kereskedelempolitikai környezet következtében az inflációs kilátások a megszokottnál is bizonytalanabbak maradnak, az erősebb euro pedig a vártnál jobban leviheti az inflációt. Emellett az infláció alacsonyabb lehet, ha a magasabb vámok visszafogják az euroövezeti export iránti keresletet, és a kapacitásfelesleggel rendelkező országok tovább növelik az euroövezetbe irányuló exportjukat. A kereskedelmi feszültségek fokozhatják a pénzügyi piacok volatilitását és kockázatkerülését, ami visszafoghatja a belföldi keresletet, és ezáltal mérsékelheti az inflációt is. Ezzel ellentétben az infláció magasabb is lehet, ha a globális ellátási láncok széttöredezettsége megdrágítja az importot, és súlyosbítja a kapacitáskorlátokat a belföldi gazdaságban. A védelmi és infrastrukturális kiadások növelése középtávon szintén inflációemelő hatással járhat. A szélsőséges időjárási viszonyok és a tágabb körben kibontakozó klímaválság nyomán a vártnál jobban felmehetnek az élelmiszerárak.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A utolsó értekezletünk óta megemelkedtek a rövid lejáratú piaci kamatok, míg a hosszabb lejáratú kamatok lényegében változatlanok maradtak. Mindazonáltal, a korábbi kamatcsökkentéseink következtében a vállalati hitelfelvétel költségei júliusban továbbra is csökkentek. A vállalatoknak nyújtott új hitelek átlagos kamatlába júliusban 3,5%-ra csökkent a júniusi 3,6%-ról. A piaci alapú adósságpapírok kibocsátási költsége 3,5%-on maradt. A vállalati hitelkihelyezések 2,8%-kal nőttek, ami kissé erősebb növekedést jelent júniushoz képest, míg a vállalati kötvények kibocsátásának növekedése 3,4%-ról 4,1%-ra emelkedett. Az új jelzáloghitelek átlagos kamatlába júliusban ismét változatlanul 3,3%-on állt, míg a jelzáloghitelezés növekedési üteme 2,4%-ra emelkedett 2,2%-ról.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Kamatdöntéseink alapját az inflációs kilátások és az őket övező kockázatok értékelése képezi, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Mindenesetre készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.